1. A kérdőív felépítése – alapfogalmak
Ebben a fejezetben részletesebben megnézzük, hogyan épül fel egy kérdőív belülről, és milyen alapfogalmakat érdemes megérteni ahhoz, hogy a későbbiekben tudatosan, magabiztosan tudj kérdőíveket tervezni.
Ez a fejezet nem technikai kézikönyv: a cél az, hogy átlátható logikát adjon, amelyre a további fejezetek épülnek.
1.1. A kérdőív hierarchiája
A Károli SmartSurvey-ben minden kérdőív ugyanarra az egyszerű, jól átgondolt szerkezetre épül:
Ez a hierarchia mindig érvényes:
-
kérdés nem létezhet önállóan, csak kérdéscsoporton belül,
-
kérdéscsoport nem létezhet kérdőív nélkül.
Ezért hoz létre a rendszer új kérdőív indításakor automatikusan egy kérdéscsoportot és egy kérdést – hogy mindig legyen egy működő alapstruktúra.
Ez az automatikus induló elem egy semleges, technikai elnevezést kap:
-
a kérdéscsoport neve: „Első kérdéscsoport megjelenítése”,
-
a benne található kérdés kódja és típusa: Q00 – Hosszú szabadszöveg.
Ez nem azt jelenti, hogy a rendszer „kérdezni akar” valamit, hanem azt, hogy biztosít egy szerkeszthető kiindulópontot. Ezt az első kérdéscsoportot és kérdést a felhasználó szabadon:
-
átnevezheti,
-
átalakíthatja,
-
vagy akár törölheti is,
amint elkezdi a tényleges kérdőív tartalmának kialakítását.
Új kérdőív indításakor a rendszer mindenhol ugyanazt a logikát követi:
-
Létrehozás – teljesen új kérdőív készítése,
-
Másolás – egy meglévő kérdőív átvétele és módosítása,
-
Importálás – korábban exportált kérdőív betöltése.
Ez a hármas logika végigkíséri a rendszer egészét, és tudatosan támogatja az újrahasznosítást.
1.2. A kérdéscsoport szerepe
A kérdéscsoport nem csupán technikai elem, hanem a kérdőív egyik legfontosabb szervezőegysége.
A kérdéscsoport határozza meg:
-
hogy a kérdések milyen sorrendben jelennek meg,
-
hogy mely kérdések jelennek meg egy képernyőn a kitöltő számára,
-
hogyan tagolódik a kérdőív tartalmilag.
Alapértelmezés szerint:
-
egy kérdéscsoport = egy képernyő a kitöltés során,
-
a csoporton belüli kérdések egyszerre jelennek meg.
Ezért a kérdéscsoportok kialakítása nem formai kérdés, hanem a kitöltési élményt alapvetően meghatározó döntés.
1.3. Kérdések és kérdéstípusok
A kérdés az az elem, amelyre a kitöltő ténylegesen válaszol.
Minden kérdésnél meg kell határozni:
-
a kérdés szövegét,
-
a kérdés típusát (pl. egyválaszos, többválaszos, szöveges),
-
szükség esetén a válaszlehetőségeket.
Új kérdés létrehozásakor a rendszer itt is a megszokott Létrehozás – Másolás – Importálás logikát követi:
Ez lehetőséget ad arra, hogy bevált kérdéseket vagy skálákat több kérdőívben is egységesen használjunk.
A kérdés kódja
Minden kérdéshez tartozik egy kérdéskód, amelyet a rendszer automatikusan hoz létre. Ez technikai azonosító, amely nem a kitöltőknek szól.
Fontos formai követelmények a kérdéskódra:
-
a kérdéskódnak betűvel kell kezdődnie,
-
csak alfanumerikus karaktereket tartalmazhat (A–Z, a–z, 0–9),
-
szóköz, ékezet, speciális karakter nem használható.
A kérdéskód akkor fontos, ha később:
-
feltételekben hivatkozunk a kérdésre,
-
pontozást vagy számítást végzünk,
-
visszajelző szövegben használjuk,
-
vagy exportált adatokkal dolgozunk.
A kód átírható, de nem gyakorlott felhasználóknak javasolt változatlanul hagyni, mert a módosítás későbbi hivatkozási hibákhoz vezethet.
1.4. Képernyők és kitöltési élmény
A kitöltő nem kérdéseket vagy kérdéscsoportokat lát, hanem egymást követő képernyőket.
Alapbeállítás mellett:
Előnézet indítható:
Ez segít abban, hogy már szerkesztés közben ellenőrizhető legyen a megjelenés és a logikai tagolás.
1.5. Szerkesztési szabadság és korlátok
A kérdőív szerkeszthetősége attól függ, hogy aktivált állapotban van-e.
-
Aktiválás előtt a kérdőív szabadon átalakítható.
-
Aktiválás után a kérdések és válaszlehetőségek szövege még módosítható.
-
Új kérdés vagy válaszlehetőség hozzáadása, illetve meglévők törlése csak deaktiválás után lehetséges.
Ha szerkezeti változtatásra van szükség, a kérdőívet deaktiválni kell, majd a módosítások után újra aktiválni.
Az aktiválás során a rendszer néhány alapvető paraméterre rákérdez. Kezdéskor az alapbeállítások elfogadása javasolt, különösen a nyitott kérdőív használata, ahol a kitöltési link bárki számára elérhető.
1.6. Összefoglalás
Ebben a fejezetben a legfontosabb szemléleti alapokat rögzítettük:
-
a kérdőív hierarchikus felépítését,
-
a kérdéscsoport központi szerepét,
-
a kérdések és a képernyők kapcsolatát,
-
és azt, hogy a szerkezet tudatos tervezést igényel.
Ezek az alapok segítenek abban, hogy a későbbi fejezetekben bemutatott logikai, megjelenési és pontozási megoldások érthetőek és jól használhatóak legyenek.