Nyílt és zárt kérdőív közötti különbség

Előszó – miért fontos erről dönteni a terjesztés előtt?

A kérdőív tervezésekor sokan elsősorban a kérdések tartalmára koncentrálnak, és csak később szembesülnek azzal, hogy a terjesztés módja alapvetően befolyásolja az adatgyűjtés minőségét és értelmezhetőségét.

Mielőtt egy kérdőívet elkezdenénk kiküldeni, megosztani vagy közzétenni, érdemes tisztában lenni azzal, hogy nyílt vagy zárt kérdőívre van-e szükség, mert ez határozza meg többek között:

• ki töltheti ki a kérdőívet,

• hányszor tölthető ki ugyanaz a kérdőív,

• mennyire ellenőrizhető, hogy ki vett részt a kitöltésben,

• biztosítható-e az „egy fő – egy válasz” elv,

• valamint azt is, hogy milyen adminisztratív és módszertani korlátokkal kell számolni az eredmények feldolgozásakor.

Ha ezek a kérdések csak a terjesztés megkezdése után derülnek ki, az könnyen vezethet adatminőségi problémákhoz, utólag nehezen javítható beállításokhoz vagy akár a teljes adatfelvétel megismétléséhez.

Ezért a kérdőív disztribúciójának megkezdése előtt javasolt tudatos döntést hozni arról, hogy nyílt vagy zárt kérdőív felel meg leginkább a mérési célnak, és ennek megfelelően beállítani a Károli SmartSurvey rendszer lehetőségeit.

Nyílt és zárt hozzáférésű kérdőívek

1. Nyílt kérdőív (publikus)

Mit jelent?

A kérdőívhez tartozik egy publikus link, amelyet bárki megnyithat és kitölthet, aki hozzájut.

Ki töltheti ki?

• Bárki, aki ismeri a linket

• Nem szükséges előzetes lista vagy meghívás

Többszöri kitöltés – hogyan működik?

Nyílt kérdőívnél a rendszer nem tudja biztosan technikailag azonosítani a személyt, ezért ugyanaz a személy többször is kitöltheti a kérdőívet-

Fontos pontosítás – önazonosítás nyílt kérdőívnél:

Nyílt kérdőív esetén lehetőség van arra, hogy a kitöltőtől adatokat kérjünk be (pl. név, e-mail cím, Neptun-kód, azonosító), és ez alapján utólag azonosítsuk a válaszokat.

Ugyanakkor fontos tudni:

• ez önbevalláson alapul,

• a megadott adat nem ellenőrizhető automatikusan,

• ugyanaz a személy más névvel vagy adattal újra kitöltheti a kérdőívet.

Ezért ez a megoldás inkább tájékoztató vagy adminisztratív jellegű azonosításra alkalmas, nem valódi technikai kontrollra.

2. Zárt kérdőív (meghívásos / tokenes)

Mit jelent?

A kérdőívet csak előre meghatározott résztvevők tölthetik ki, egyedi meghívó segítségével.

Fontos – mi az a „token”?
A token nem technikai dolog a kitöltő számára, hanem egyszerűen:

• egy egyedi meghívó link, vagy

• egy egyedi belépőkód,
  amit a rendszer minden résztvevőhöz külön rendel.

A kitöltő ebből általában csak annyit lát, hogy:

„Kapott egy személyes linket, amin keresztül kitöltheti a kérdőívet.”

Nem kell regisztrálnia, nem kell jelszót megjegyeznie – csak rákattint a kapott linkre.

Ki töltheti ki?

• Csak azok, akik szerepelnek a résztvevői (token) listában

• Mindenki egyedi, személyre szóló linket kap

Többszöri kitöltés – hogyan működik?

Zárt kérdőívnél a kitöltés tokenhez kötött, ezért a rendszer pontosan tudja, mi történt.

Beállítható:

1. Csak egyszer tölthető ki (leggyakoribb)

   • Egy token = egy kitöltés

   • Ha már kitöltötte, a link többé nem működik

2. Meg lehet adni, hogy hányszor töltheti ki ugyanazzal a tokennel

   • Ugyanaz a token többször is használható

   • Minden kitöltés külön válaszként mentődik

   • Hasznos például:

     • elő–utó méréseknél

     • ismétlődő állapotfelméréseknél

3. Részleges kontroll

   • Látható, hogy ki hányszor töltötte ki

   • Időpontokkal, státuszokkal követhető

Előny

• Valódi „1 fő = 1 válasz” biztosítható

• Pontos nyomon követés

• Kutatási, egyetemi, intézményi környezetben ajánlott

Összefoglaló táblázat